HTML

Nyomj egy Lájkot ! Kösz

családi pótlék utalás 2022 - csp utalás

A családi pótlék utalás időpontjai 2022-évben ! Kormányhivatal, Magyar Államkincstár - Mák utalási időpontok !

Címkék

07-hó (1) 2012 (2) 2012.03 (1) 2012 ben (1) 2013 (2) 2014 (5) 2015 (4) 2016 (2) 2017 (2) 2018 (1) 2019 (2) 2020 (2) 2021 (5) 2022 (2) a (1) Augusztusi családi pótlék utalás 2021 iskola előtt (1) bankba (1) családi (4) Családi (1) családi-2013 (3) Családi-Pótlék-Igénylés-2013 (1) Családi-pótlék-Óvoda-esetén (1) családi-pótlék-utalás-2014 (3) Családi-pótlék-utalás-2022 (1) Családi-pótlék-utalás-dátumok-2021 (3) Családi-Pótlék-Utalások-2013 (3) családit (1) családi pótlék 2018 (1) Családi pótlék 2019 (2) Családi pótlék 2021 (1) Családi pótlék kifizetés 2015 (1) Családi pótlék kifizetés dátumai 2020-ban (1) Családi pótlék mértéke összege 2015 (1) családi pótlék postai kifizetések 2017 (1) Családi pótlék postai kifizetése 2021 (1) családi pótlék utalás-dátumok 2018 (1) Családi pótlék utalása (8) Családi pótlék utalása 2014-évben (1) Családi pótlék utalása 2019 (2) Családi pótlék utalás 2015 (4) családi pótlék utalás 2016 (1) családi pótlék utalás 2017 (1) családi pótlék utalás 2017 dátumok (1) családi pótlék utalás 2018 (1) Családi pótlék utalás 2020 (2) Családi pótlék utalás 2021 (1) családi pótlék utalás 2022 (1) Családi pótlék utalás dátumok 2020 (2) csp (1) Csp-utalása-2021 (1) Csp utalása 2020 (2) csp utalás 2012 (1) cs p utalás június (1) Decemberi-dupla-családi-pótlék-2021 (1) ellátás (3) Előbb-jön-a-2015-Januári-Családi-Pótlék (1) Előbb jön a családi 2021 (1) február (1) havonta (1) (1) időpontja (1) iskoláztatási (1) Iskola előtt dupla családi pótlék 2021 (1) kifizetés (1) kincstár (2) mák (2) mák utalások (1) március (2) mikor (1) nevelési (1) összege (1) pótlék (5) pótlék-2013 (2) Szociális-ellátások-utalása-2022 (1) Szociális ellátások utalása 2021 (5) támogatás (1) utalás (4) utalása (1) Utalás dátumai 2021 (3) utalják (1) Címkefelhő

Szociális segélyek utalás 2021

2020.12.12. 13:59 Üdv itt

Szociális segély utalás 2021: Ekkor utalják a segélyeket 2021-ben!!! Dátumok:

DÁTUMOK ITT >>> KATT IDE

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

Időszak

Banki jóváírás

várható időpontja

2021. január február 02. (kedd)
2021. február március 02. (kedd)
2021. március április 02. (péntek)
2021. április május 04. (kedd)
2021. május június 02. (szerda)
2021. június július 02. (péntek)
2021. július augusztus 03. (kedd)
2021. augusztus augusztus 24. (kedd)
2021. szeptember október 04. (hétfő)
2021. október november 03. (szerda)
2021. november december 02. (csütörtök)
2021. december 2022. január 04. (kedd)

Postai kifizetés esetén ügyfeleink a fent jelzett napot követő 2-4 munkanap múlva kapják meg a kiutalt ellátást.

komment

Címkék: 2021 Családi pótlék utalása Utalás dátumai 2021 Szociális ellátások utalása 2021

Munkanélküli segély utalása 2021 - kifizetések dátumai, álláskeresési járadék utalása és összege 2021-ben

2020.12.12. 13:57 Üdv itt

Munkanélküli segély utalása 2021 - álláskeresési járadék utalása és összege 2021-ben

Mi a munkanélküli segély, mi az álláskeresési járadék?

 

UTALÁS DÁTUMAI 2021 >>> MEGNÉZEM

 

A törvényben megfogalmazott meghatározás szerint minden magyarországi állampolgár számára, aki állást keres, meghatározott ellátás jár. Ez az úgynevezett álláskeresési járadék – korábbi nevén munkanélküli járadék vagy munkanélküli segély. Ennek egyik feltétele többek között, hogy az álláskereső az elmúlt három év során összesen legalább 12 hónapnak megfelelő munkaviszonnyal, vagyis járulékfizetési időszakkal rendelkezzen. (A járványügyi vészhelyzet miatt is fontos megjegyezni, hogy a manapság jellemző fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó mértéke nem számítható be a jogosultsági  időkeretbe, hiszen tényleges járulékfizetés nem valósul meg ebben az esetben!) Mentsd el

Az álláskereső az, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem tanul nappali tagozaton, nem jogosult öregségi nyugdíjra, valamint más, pl. rehabilitációs vagy megváltozott munkaképességűek számára nyújtható ellátásban sem részesül.

Utalás dátumai

2021. február 1.
2021. március 1.
2021. április 1.
 2021. május 3.
2021. június 1.
2021. július 1.
2021. augusztus 2.
2021. szeptember 1.
2021. október 1.
2021. november 2.
2021. december 1.

Az igénylés folyamata

Az álláskeresési járadék (régebben  munkanélküli segély) igényléséhez a legfontosabb, hogy álláskeresőként minél hamarabb bejelentkezzünk az állami nyilvántartásba. Még arra is van lehetőség, hogy ha tudjuk a felmondás dátumát, és a papírjaink is kezünkben vannak, elindítuk az eljárást, mert ezzel időt fogunk nyerni.

  1. Személyesen kell megjelenni a megyei, területi kormányhivatal foglalkoztatási osztályán (a járási munkaügyi központban), ezt nem úszhatjuk meg.

  2. A munkaügyi központban  a szükséges dokumentumok benyújtásával valósulhat meg a regisztráció.

  3. Később át lehet térni az elektronikus ügyintézésre (erre 2013 óta van lehetőség, és jellemzően egyébként rá is szoktak kérdezni az ügyintézők, de jó, ha tudjuk), ehhez ki kell tölteni és alá kell írni egy ún. elektronikus kapcsolattartási nyilatkozatot.

Szükséges dokumentumok

A bejelentéshez az alábbi dokumentumok szükségesek:

  1. korábbi foglalkoztatásokat igazoló dokumentumok

  2. a legutolsó munkahely felmondási papírjai

  3. vállalkozó esetén a tevékenységről megszüntető igazolásra, illetve a tartozásmentességi okirat

  4. Természetesen a szokásos személyes okmányok is kellenek:

    1. személyi igazolvány

    2. lakcímkártya,

    3. TAJ-kártya, adókártya

    4. TB-kiskönyv.

A hivatal ezt követően lehetőség szerint 8 napon belül megküldi hivatalosan is a döntést az álláskeresőnek. A kérelem beadásától pedig már ellátási jogviszonyba kerül az álláskereső, azaz ezekre a napokra már álláskeresési járadékra jogosult.

Az álláskeresési járadék feltételei

  1. Az álláskeresési járadék folyósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy az álláskereső a bejelentést megelőző három éven belül legalább és összesen 360 napon keresztül vagy bejelentett, legalább 8 órás munkaviszonnyal rendelkezett, vagy vállalkozó volt. Utóbbi esetében is szükséges, hogy erre az időszakra megfizesse a vállalkozókra vonatkozó adót.

  2. Fontos, hogy az álláskereső nem lehet semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban, azaz nem dolgozhat (illetve dolgozhat, csak akkor nem jogosult az ellátásra), és egészségesnek kell lennie, valamint a jogosultsági kérelemmel kijelenti, hogy munkát akar vállalni.

  3. Az is lényeges, hogy az álláskereső együttműködjön a hivatallal, azaz pl. a később felmerülő, szükséges személyes kapcsolattartást is vállalja, valamint együttműködik a foglalkoztatási hivatal által kiközvetített lehetséges munkáltatókkal, illetve részt vesz a felajánlott képzéseken.

Meddig jár az álláskeresési járadék?

A folyósítás időtartamát az alapján állapítják meg, hogy az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet. A jogszabály szerint 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Ideális esetben pl. ha az álláskereső a bejelentés előtti három évben folyamatosan, 8 órás munkaviszonyban volt vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott, akkor 90 napig, 3 hónapig jogosult álláskeresési járadékra.

Munkanélküli segély összege

Az álláskeresési járadék alapját a befizetett munkaerő-piaci járulékok adják. Az álláskeresési (vagy munkanélküli) járadék kiszámításához a hivatal megvizsgálja a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben érintett jogviszonyok során, a munkáltatók vagy a saját vállalkozás által befizetett munkaerő-piaci járulékok havi átlagos összegét. Na, ennek fussunk neki még egyszer: Ebből az átlagból számítják ki az egy napra vetített, arányosított járadék összegét, amit felszoroznak a folyósítási időtartam napjaival.

A munkanélküli járadék összege a korábban befizetett munkaerőpiaci járulékalap havi átlagának 60 százaléka, azonban ennek is van maximuma, ugyanis az összeg nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi értékét. Ezáltal a maximális álláskeresési járadék 2020-ban 161 ezer forint havonta.

Hogyan érkezik a munkanélküli járadék?

Az álláskereső választhat: vagy postai úton kéri, készpénzben a munkanélküli járadék összegét, vagy átutalással a lakossági bankszámlájára. Utóbbi esetben – illeszkedve a többi állami támogatáshoz – minden hónap első munkanapján utalják, így a készpénzes kifizetés, postai forgalomtól függően csak 4-5 nappal később érkezik meg az álláskereső számára.

Mennyit kell adózni a munkanélküli járadékból?

Vegyünk egy jól körülhatárolható, ha úgy tetszik, ideális esetet: az álláskereső jogosult a maximális álláskeresési járadék mértékére, azaz a minimálbér napi összegének 100%-ára (ez a munkaerő-piaci járulékalap 60%-a), havi bruttó 161 ezer forintra. Nem vesz igénybe családi és a friss házasoknak szóló adókedvezményt, valamint nincsenek eltartottjai sem.

Ebből a munkanélküli segélyből, a maximálisan igénybe vehető 3 hónap alatt az állam nem vonja le a munkavállalók által normális esetben megfizetett egészségügyi járulékot (7%), valamint értelemszerűen a munkaadói járulékokat, mint a szociális hozzájárulási adót (17,5%) és a szakképzési hozzájárulást (1,5%).

 

Így az álláskeresési járadék – a munkaadói járulékok nélküli – bruttó összegéből csupán a személyi jövedelemadót (15%), valamint nyugdíjjárulékot (10%) vonják le, a többi marad nettó kifizetésként.

 

Mindent összevetve az álláskeresési járadék bruttó 161 000 forintjából az álláskereső 120 750 forint nettót kap.

Munkanélküli ellátás – hogyan működik?

Amikor a munkavállaló megkapja felmondását, kezébe nyomnak az immár volt munkahelyének munkaügyekkel foglalkozó munkatársai egy csomó iratot. Ezek a dokumentumok többek között a jövedelemigazolása, az OEP igazolványa, más szóval az OEP kiskönyve, vagyis a “TB-kiskönyve”. Megannyi elnevezés, de a cél egy: ebben igazolja a munkáltató, hogy a dolgozó mettől meddig dolgozott, mennyi táppénzt vett ki stb., egyszóval mindent, ami munkaügyi szempontból érdemleges volt az ott eltöltött (illetve ledolgozott) ideje alatt. Az ebben a dokumentumban feltüntetett adatok fogják javarészt igazolni az álláskeresési jogosultságot is. Ha esetleg ajtócsapkodással ért volna véget a munkaviszony, akkor is legkésőbb az utolsó, munkaviszonyban eltöltött nap után 5 nappal meg kell érkeznie a dokumentumoknak postai úton, ez a munkáltató jogszabályi felelőssége.

Ha eltekintünk a “papírország-effektustól”, akkor persze megnyugodhatunk, hogy mindezek az adatok elektronikusan is elérhetők, mégpedig a személyes ügyfélkapunkon keresztül lekérhetjük eddigi életünk jogviszonyainak ellenőrzését.

OEP regisztráció

Ahhoz azonban, hogy a biztosítási (vagy foglalkoztatotti) jogviszonyunkat leellenőrizhessük, érvényes NEAK (régen OEP) regisztrációval kell rendelkeznünk. Ezt a személyes, magyarorszag.hu-hoz köthető ügyfélkapunkon keresztül is megtehetjük.

A munkanélküli időszak maximum 90 napja alatt az álláskereső nemcsak járadékot kap, hanem jogosultságot is az ingyenes állami egészségügyi ellátáshoz. Sokan elfelejtik azonban, hogy ha véget ér ez az időszak, és az álláskereső még mindig nem talált magának új munkát, akkor – a társadalombiztosítási ellátásokról szóló, vagy röviden TB-törvény, 2020. július 1-jén életbe lépő jogszabálya alapján – másnaptól már nem kötelesek ellátni a beteget az egészségügyi intézmények. Tehát érdemes nagyon figyelni ezt a lejáró dátumot, ugyanis már másnaptól érdemes regisztrálni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, és elkezdeni fizetni az egészségügyi ellátáshoz szükséges havi 7710 forintot.

Mikor nem jár az álláskeresési járadék?

A legfontosabb, hogy amennyiben az elmúlt 3 évben nem dolgozott az álláskereső összesen legalább 12 hónapot munkaviszonyban vagy vállalkozóként, akkor nem kapja meg az ellátási jogosultságot.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy bár a munkavállaló úgy tudta, a munkáltatója bejelentette a foglalkoztatását, azonban ez nem volt igaz, azaz “feketén” történt a foglalkoztatás. Ezért is javasolt, hogy időnként kérjük le a biztosítási jogviszonyunkat az ügyfélkapun keresztül, mert abból egyértelműen kiderül a foglalkoztatási jogviszony valós ténye.

Ha valaki vállalkozását hagyja abba, hogy azt követően inkább új állást keressen magának, az ellátáshoz le kell zárnia a vállalkozását, azaz nem elég ha szünetelteti azt. Olyan is előfordulhat ebben az esetben, hogy az álláskereső nem kapja meg a NAV-tól a jövedelemigazolást – hiszen egy vállalkozónak innen kell kikérnie azt –, mert az adóhatóság adóhiányt állapított meg, így addig, amíg azt nem rendezi, nem kérelmezheti az álláskeresési járadékot.

Gyakori kérdések

Külföldi munkaviszony után jár-e magyar munkanélküli ellátás?

Igen, azonban szükséges hozzá, hogy az álláskereső már magyarországi foglalkoztatás után jelentkezzen be az álláskeresési jogviszonyba. A külföldön végzett munkáját azonban a Magyar Állam elismeri a járadék jogosultságához, azonban arról is szükséges igazolást beszereznie. Ehhez elegendő az elbocsátás utáni záró adóigazolás.

Külföldön hogyan kell igényelni?

Ha egy másik EU-országban dolgozik az álláskereső, és ott elveszítette munkáját, a megszűnt munkaviszony jellegétől és a lakóhelytől függ, melyik országtól kap álláskeresési járadékot. Országonként eltérő a támogatás ideje és mértéke egyaránt. Érdemes utánanézni az Európai Unió hivatalos honlapján.

Milyen típusú álláskeresési járadékot vagy segélyt lehet kérelmezni?

Álláskeresési járadék (a korábbi munkanélküli segély): amikor az álláskereső munkavállalói vagy vállalkozói jogviszonyban volt, de munkanélküli lett.
Álláskeresési segély: ezt kifejezetten a nyugdíj előtt állók kérvényezhetik, megkönnyítendő a nyugdíjkorhatár betöltéséig, ezzel a nyugdíjjogosultság eléréséig tartó átmeneti időszakot.

Mi a különbség a munkanélküli segély és az álláskeresési járadék között?

A juttatás hivatalos neve  álláskeresési járadék. Korábban munkanélküli segélynek nevezték, és a köznyelv sokszor ma is ezt az elnevezést használja. Tehát nincs különbség.

Álláskeresési járadék igényléséhez a 3 év alatt szükséges 12 hónap munkaviszonynak folyamatosnak kell lennie?

Nem, összesen kell meglennie a 12 hónapnak.

Vészhelyzet: fizetés nélküli szabadság alatt kaphatok munkanélküli segélyt?

Nem, ez munkaviszonynak minősül. A jelenlegi jogszabályok szerint a munkáltató köteles fizetni a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállaló utáni kötelező egészségügyi járulékot, amely lehetővé teszi az ingyenes egészségügyi ellátás igénybevételét. Ugyanakkor álláskeresési ellátásra nem jogosult a munkavállaló, amíg alkalmazotti jogviszonyban van. Ráadásul a fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama nem számítható be a jogosultsági időbe.

komment

Címkék: 2021 Családi pótlék 2021 Utalás dátumai 2021 Szociális ellátások utalása 2021

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás utalása, kifizetés dátumai 2020

2020.01.18. 20:45 Üdv itt

Családi pótlék utalása

 

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás utalás dátumai 2020-ban:

 

A családi pótlék fontos támogatás a gyermeket nevelők számára, nem mindegy mikor érkezik. A családi pótlék utalás időpontja nem feltétlenül egyezik meg a bankszámlán történő jóváírással. Bankszámlára utalás esetén 1-2 nap, míg a postai kifizetésnél 4-6 nap múlva lesz elérhető a kiutalt családi pótlék összege.

Családi pótlék utalás időpontjai 2020
Hónap A várható banki jóváírás napja
(ekkor lesz a családi pótlék a
számlán)
2020. januári 2020. február 3
2020. februári 2020. március 2
2020. márciusi 2020. április 1
2020. áprilisi 2020. május 4
2020. májusi 2020. június 1
2020. júniusi 2020. július 1
2020. júliusi 2020. augusztus 3
2020. augusztusi 2020. augusztus 27-28
2020. szeptemberi 2020. október 1
2020. októberi 2020. november 2
2020. novemberi 2020. december 1
2020. decemberi 2020. december 28-29

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás utalás dátumai 2020 !!!

 

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.


nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

  1. a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
  2. b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
  3. c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

  1. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről"elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
  2. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták.

A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét - sajátos nevelési igényű tanuló esetén - a 23. életévét betölti.

Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható. 

Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani, az igényt azonban törvényes képviselőjének kell benyújtani.

16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

  1. a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
  2. b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

  1. a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
  2. b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
  3. c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
  4. d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
  5. e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
  6. f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
  7. g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
  8. h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
  9. i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
  10. j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

- érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

  • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
  • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
  • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

igazolja.

Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell azIgazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

(Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a lakcím szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

komment

Címkék: 2020 Családi pótlék utalása Családi pótlék utalás 2020 Csp utalása 2020 Családi pótlék utalás dátumok 2020 Családi pótlék kifizetés dátumai 2020-ban

Családi pótlék utalás 2020

2019.11.30. 20:32 Üdv itt

Családi pótlék utalása

 

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás utalás dátumai 2020-ban:

 

A családi pótlék fontos támogatás a gyermeket nevelők számára, nem mindegy mikor érkezik. A családi pótlék utalás időpontja nem feltétlenül egyezik meg a bankszámlán történő jóváírással. Bankszámlára utalás esetén 1-2 nap, míg a postai kifizetésnél 4-6 nap múlva lesz elérhető a kiutalt családi pótlék összege.

Családi pótlék utalás időpontjai 2020
Hónap A várható banki jóváírás napja
(ekkor lesz a családi pótlék a
számlán)
2020. januári 2020. február 3
2020. februári 2020. március 2
2020. márciusi 2020. április 1
2020. áprilisi 2020. május 4
2020. májusi 2020. június 1
2020. júniusi 2020. július 1
2020. júliusi 2020. augusztus 3
2020. augusztusi 2020. augusztus 27-28
2020. szeptemberi 2020. október 1
2020. októberi 2020. november 2
2020. novemberi 2020. december 1
2020. decemberi 2020. december 28-29

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás utalás dátumai 2020 !!!

komment

Címkék: 2020 Családi pótlék utalás 2020 Csp utalása 2020 Családi pótlék utalás dátumok 2020

Családi pótlék utalása 2019 - dátumok!!!

2018.12.31. 20:18 Üdv itt

Családi pótlék utalása 2019 friss dátumok itt

 

Ha számlára kérte az utalást akkor minden hónap második munkanapján lesz rajta, ami nem minden esetben jelenti azt, hogy az 2-ára esik, ha elseje munkaszüneti nap vagy ünnepnap akkor késve jönnek a pénzek, ha postai kézbesítést kért akkor pedig minden hónap 10-ig kell megkapni az ellátást!

2019 Januárban nem érkezik csp mert azt korábban év végén kifizették!

2019. február 1
2019. március 1
2019. április 2
2019. május 2
2019. június 3
2019. július 1
2019. augusztus 1 és 27
2019. szeptember – nem jön
2019. október 1
2019. november 4
2019. december 2 és 19
 Az utalási időpontok tájékoztató jellegűek!

komment

Címkék: 2019 Családi pótlék utalása Családi pótlék 2019 Családi pótlék utalása 2019

süti beállítások módosítása